Bármilyen meghökkentő, a közel fél évszázada ismert, de még ma is alig használt technológia, a napenergia-hasznosítás ötven év múlvapiacvezető lehet: prognózisok szerint ezzel az energiaforrással fedezik majd a világ energiaszükségletének közel egyharmadát. Az előrejelzés két momentumra épít: egyrészt hogy a napelemek ára évről évre látványosan csökken, másrészt arra az optimista álláspontra, hogy a politika készségesen ölti karját az alternatív energiaforrások hasznosításával foglalkozó vállalkozások karjába.
Magyarországon az állam egyelőre inkább a szélerőműveket és a biomassza elégetését preferálja, de például Németországban, ahol 2032-re minden atomerőmű leáll, vagy az USA-ban, ahol egymillió napelemet szereltek fel egy kormányprogram keretében, nagyobb fantáziát látnak a soláris megoldásokban.
A hagyományos energiatermelést a véges források is behatárolják. A napelemek alkalmazhatóságának határát elvileg a térigény jelentené, ám tekintve a világ jelenlegi éves energiatermelésének mértékét (kb. 10 ezer gigawatt), és feltételezve azt, hogy ezt teljes egészében nem több mint tíz százalék hatásfokú napelemekkel kívánjuk biztosítani, ezek a „naperőművek” mindössze a szárazföld felületének egy százalékát foglalnák el. Magyarul: a világ teljes energiaszükségletét el lehetne látni a Szaharából...